úgy üvöltse nevedet
úgy üvöltse nevedet
rémálomból rianó lehelettel,
sűrű, sötét éjszakába,
takonyba, nyálba, lázba, gyászba
gecibe, könnybe, görcsbe, csöndbe,
verítékbe, sötétségbe fagyva hagyva
titokba, szitokba, imába, hiába
kicsapva, becsapva, kiverve, kibaszva
izzadva virrasztva
rémült, feszült, sérült szókkal
torkán akadt nyugtatókkal
kivágott hiányod hűlt helyét
újra meg újra körberajzolva,
egyre szebbre, vastagabbra
sűrű ködös éjszakába
fényszórót szúrva, hiába
minden tekintetben téged keresve
saját lábában elesve
gúzsba húzva, sorsba szegezve,
vénába bökve, kanülre kötve
önkezemmel, egyesével
véget vetek s aratok
kezdeteket szaggatok
széjjel, majdnem minden éjjel
nem engedem múlni
nem hagylak begyógyulni
vállamba azóta
fáj a csonthártya,
túlkapás, gyulladás,
sorscsapás, megszokás
jelentős veszteség,
szükséges messzeség,
viharkár, homokvár
végtelen csendkirály
elkerített tartomány
sár, mocsár, vesztegzár
játékszabály, akadály
kényszerzubbony, szájkosár
némító, bénító, távtartó, szófojtó
magányos, meztelen, kiköpve
sűrű, makacs izomzatba kötve
szembehazudva, szélbe hugyozva
egyensúlyozva
hogy mindenki lássa: hiába
mint aki saját gödrét ássa
süket párnába némán ordítva
újra meg újra, végtelen hurokba
úgy üvöltse neved,
az egyetlen nevet,
amit üvölteni lehet
úgy üvöltse neved,
mint akit életnek hívtál
s halálra bíztál
úgy üvöltse nevedet
úgy, ahogy én
© 2020 Bálint Rádóczy